Gazdáknak szóló ismeretterjesztő sorozatunk első részében azt a témát járjuk körül, hogy mitől válik egy gazdaság nyitott portává.
Mi az a nyitott porta? Nyitott portának azokat a helyi termék előállítókat, gazdákat hívjuk, akik rendszeresen megnyitják kapuikat a vendégek, látogatók előtt. Természetesen ez a porták túlnyomó többségénél nem azt jelenti, hogy az év bármely napján előzetes bejelentkezés nélkül betoppanhatunk a gazdaságba. Ezt nem tehetjük meg, hiszen a gazdák legtöbbször dolgoznak, a termeléssel, a termékelőállítással vannak elfoglalva és nincs idejük a vendégekkel foglalkozni. Nyitott portának lenni jóval inkább azt jelenti, hogy a gazda honlapján, Facebook oldalán megad olyan információkat, amik alapján a vásárlók tudják, hogy mikor van lehetőség felkeresni a gazdaságot. Mi a látogatók motivációja, amikor ellátogatnak egy nyitott portára? Elsősorban szeretnék jobban megismerni a gazdát, és saját szemükkel meggyőződni arról, hogy hogyan, milyen körülmények között készül az a termék, amivel a piacon, a helyi termék boltban vagy a bevásárló közösségben már találkoztak. A nyitott porták legfontosabb fegyvere ezért a bemutatkozás, a körbevezetés. A vendégek számára már önmagában az is élmény, ha a gazda vezetésével tehet egy sétát a gyümölcsösben, a konyhakertben, az állatoknál, az élelmiszerfeldolgozó műhelyben, vagy éppen megismerheti a gazdaságot körülölelő csodaszép természeti környezetet. A körbevezetés élményét a gazda tovább növelheti azzal, ha a résztvevők nemcsak nézhetnek, hanem meg is tapasztalhatnak dolgokat. Például leszakíthatnak egy gyümölcsöt a fáról. Megetethetik, megsimogathatják az állatokat. Megpróbálhatják megfejni a kecskét. Felülhetnek a kistraktorra. Magukra ölthetnek méhész védőfelszerelést a méhesben. A borospincében közvetlenül a hordóból is kaphatnak a poharukba egy kóstolót, esetleg ők maguk próbálhatják megszívni a hébért. A körbevezetést kihasználhatják a gazdák egy kis ismeretterjesztésre: megmutathatják, elmagyarázhatják, hogy melyik élelmiszer hogyan készül, esetleg miért magasabb minőségű, mint a boltokban kapható hasonló termékek. És persze fontos elem a kóstolás: legyen szó gyümölcsléről, szörpről, lekvárról, mézről, sajtról, húskészítményekről, pálinkáról vagy például borról. A termék kóstoltatás történhet az erre a célra kialakított kóstoltató, vendégfogadó helyiségben, vagy teraszon. És természetesen a gasztronómiai élmény is fokozható saját termékekből készült falusi vendégasztal szolgáltatással, vagy akár éttermi-jellegű kínálattal. Ha megtetszett a termék, akár meg is vásárolhatják közvetlenül a gazdaságból egy erre az alkalomra ízlésesen berendezett asztalról, vagy az állandó jelleggel kialakított értékesítő sarokból, kamraboltból. Ezeken kívül még miket kínálhatnak a nyitott porták? Ötletes vendégcsalogató megoldásokat a gazdaságban: például pajtamúzeumot, kilátót, lombházat, játszóteret, pihenőtavat, tanösvényt, rekreációs létesítményeket. A nyitott porták által kínált egyéb programoknak is csak a gazda kreativitása szab határt: lovaglás, íjászkodás, gyógynövénytúra, kézműves foglalkozás, látvány disznóvágás, lovaskocsizás, gyalogtúra, hagyományos élelmiszerek készítésének oktatása, szedd magad akció, élmény szüret, kincskeresés gyerekeknek, kerékpár bérlés vagy zenei program. Az igazán kíváncsi vendégek nem elégszenek meg egy pár órás látogatással, szívesen meg is szállnak a gazdaságban kialakított szálláshelyen. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy egy nyitott porta látogatás végén a vendégek telve élményekkel, szinte családi barátként búcsúznak a házigazdától. Készült: 2021. január Narrátor: Szabó Tibor, koordinátor, Zala-völgyi Nyitott Porták A videóban felhasználásra kerültek részletek a Zala-völgyi Nyitott Portákat bemutató 2018. évi kisfilmből. Videó megtekintése:
